A "Partiumi Kántus" Kassán

A címben szereplõ rendhagyó kóruselnevezés magyarázatra szorul. Amióta Berkesi Sándor karnagy vendégtanárként átjár Nagyváradra a Partiumi Keresztény Egyetemre, azóta a zenepedagógia tanszak vegyeskarát és a Debreceni Kántust többször szerepeltette összevont kórusként. Így történt ez idén is Pünkösd vasárnapján Kassán. A helyszín a Nemzeti Színház volt, amelynek gyönyörû eklektikus épülete már több mint 110 éves. Valaha Láng Adolf tervei alapján építették. Gyerekkoromban még a székek bársonyhuzatán ott volt a jelzés: NSZ. Azóta felújították, és a magyar szignó eltûnt.

Egy szlovák alapítvány (NAPS) immár hetedik éve rendezi meg a Szakrális Zenék Nemzetközi Koncertjét. Pár nappal ezelõtt éppen a magyar európai uniós elnökség rendezvénysorozatában kapott helyet ez a koncert. Fõvédnökként a két ország alkotmány bíróságának elnökei voltak jelen, és mondtak köszöntõt. A nyitófanfár után a magyar, a szlovák majd az Európai Unió himnuszai hangzottak el.

Az európai egyházi zene sokszínûségébõl kapott ízelítõt a hallgató. A katolikus zenei örökségtõl az ortodoxon át a zsidó dallamvilágig gazdag repertoár csendült fel. Kis izgalommal, de azzal a tudattal, hogy csodálatos élmény lesz, vártam a mieinket, a debreceni és a nagyváradi énekeseket. A programfüzetben úgy volt megjelölve, mint egy nemzetközi kórus: Debrecen, Magyarország és Oradea, Románia. A mellettem ülõ nézõtársam, bizonytalan is volt, kíváncsian várta, hogy a kórus milyen nyelven énekel majd. Talán latinul? Csendesen nyugtáztam magamban, hogy a szlovákok jelentõs részének mennyire nincs még sejtése sem arról, hogy mit jelent a magyar kisebbségi lét itt a Kárpát-medencében.

Berkesi Sándor és Baliga Ádám karnagyok vezetésével felcsendültek a mûvek: Liszt Ferenctõl az Él a Krisztus címû húsvéti motetta, Kocsár Miklós - Fazekas Mihály Exurge cor meum: ?Szívem emelkedjél, Míg ügyed ártatlan Légy tántoríthatatlan? Csak dühösködjetek Mennyköves fellegek Szórjatok lángot egek Mindég nem tartotok Majd más csillagzatok Lenyomják mérgetek Csak dühösködjetek? Reménylek míg élek A nagy lélek nem fél Akármint fújjon a szél? Amit sok átkozott Esztendõ nem hozott Megád egy perc ne félj Szívem békével élj!?, Gárdonyi Zoltán Szívemnek kõsziklája: ?Ha elfogyatkozik is testem és szívem, szívemnek kõsziklája és az én örökségem Te vagy, ó Isten. "(Zsolt 73,26)

És a végén a Szózat, Vörösmarty Mihály verse, Erkel Ferenc zenéje, Bárdos Lajos vegyeskari átiratában. Megrendítõ erõvel, felemelõen, csodálatosan. Minden kiénekelt szónak súlya volt. A nézõtér túlnyomó többsége nem értette, mirõl szólnak a mûvek. De a darabok mûvészi teljesítménnyel való átadása érzékelhetõen nyomokat hagyott a lelkekben.

A zene nagykövet a kultúrák között. Szerény tudásom szerint mindkét kórus a világ nagyon sok országában járt már követségben, a Felvidéken is több alkalommal. Ez a kassai koncert azonban abban különbözik a többi felvidéki fellépéstõl, hogy itt túlnyomó többségben szlovák nézõknek sikerült maradandó élményt nyújtani.

Miközben vonultak le a színpadról, a mellettem ülõ csak annyit mondott: nagyon szép volt. És valóban az volt. A saját nevemben, és talán nem túlzok nagyon, ha azt mondom, hogy a felvidéki magyarság nevében köszönöm a két kórusnak azt a csodát, amelyet a kassai színházba varázsolt.

GÉRESI RÓBERT
református püspökhelyettes,
Abaújszina